A nyugdíjcsökkentő törvény azokra vonatkozik, akik 1944 és 1990 között a belbiztonsági, a hírszerzési és az elhárítási szervek állományában dolgoztak, ezen belül a kommunista titkosrendőrség volt tagjaira, a korábbi határőrségnél szolgálók egy részére, valamint a tiszti iskoláknak az állami biztonsággal akkoriban együttműködő oktatóira és hallgatóira is. A csökkentés a rokkantsági nyugdíjakat és a hozzátartozóknak ítélt nyugdíj-kiegészítéseket is érinti.
A jogszabály hatálya alól a belügyminiszter "különösen indokolt esetekben" azokat a személyeket mentheti fel, akik az 1989-es rendszerváltás idején "rövid ideig teljesítettek szolgálatot", illetve akik akkoriban "szabályosan, akár életüket kockáztatva is teljesítették feladataikat". Ezzel a törvényhozók helyt adtak azoknak az ellenzéki véleményeknek, miszerint a törvény azokat is hátrányosan érinti, akik nem működtek együtt a kommunista rendszerrel, és szolgálatuk döntő részét a független Lengyelország biztonsági struktúráiban teljesítették.
A kommunista hatalmi szervekben szolgálók nyugdíját már 2009-ben is csökkentették, az akkor kormányzó Polgári Platform kezdeményezésére elfogadott törvény mintegy 25 egykori titkosszolgálati tisztre terjedt ki. A jogszabály azonban nem érintette a rokkantsági nyugdíjakat, a nyugdíjazottak egy része pedig a támogatás e formájával élve kerülte el életszínvonalának hanyatlását.
Az átlagnyugdíj Lengyelországban jelenleg mintegy 2 ezer zlotyt (2026 lej) tesz ki. Az egykori lengyel állambiztonsági tisztek közül jelenleg mintegy százan kapnak havi 9-12 ezer zloty értékű (mintegy 9100-12.200 lej) nyugdíjat, ezren 6-9 ezer zlotyt, nyolcezren pedig 3-6 ezer zlotyt érő nyugdíjból élnek. Az új jogszabály várhatóan évi mintegy 546 millió zlotyval (mintegy 566 millió lejl) csökkenti a lengyel költségvetési kiadásokat.
A lengyel államfő által pénteken szintén aláírt másik törvény értelmében a jövő év márciusától ezer zlotyra (1037 lej) emelik a jelenleg 880 zlotyt (913 lej) érő minimális öregségi nyugdíjat.